Pécsi Borkutató Intézet

Az "FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, Pécs" - vagy ahogyan a helyiek egyszerűen hívják: "a" Borkutató - sajnos némi bemutatásra szorul. A szűkebb szakmát és a pécsi borbarátokat leszámítva kevesen ismerik az országban. Pedig egy hungarikumról beszélünk.

Az inézet egy állami kutatóintézet, mely mint neve is mutatja, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium alá tartozik. Ugyanakkor mint a Pécsi Tudományegyetem tudományos intézete, az Oktatási Minisztériumtól is függő viszonyban van. Hogy ez a kettős kötődés jó-e, egyfajta dupla garancia a működéshez vagy éppen ellenkezőleg, kétszeres kiszolgáltatottságot jelent, nem tudom megítélni. Az mindenesetre biztos, hogy az előző (Gyurcsány-)kormány ideje alatt az intézetet meg akarták szüntetni. A mostani (szintén Gyurcsány-)kormány szerencsére elállt ettől a szándéktól. Hogy az ország és a nemzetközi szakma számára szerencsés fordulat minek köszönhető, nem ennek a blognak a témája. Evezzünk a politikánál békésebb vizekre, illetve inkább borok felé!

A több évszázados múltú szőlészet és pincészet eredetileg a Pécsi Püspökség tulajdona volt. Az 1949-es államosítás után, 1950-ben alakult meg az akkori Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alatt a Borkutató Intézet. A szőlészet alapvető céljává ezzel a gazdasági tevékenység helyett a tudományos munka vált. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az évtizedek alatt a Borkutató hungarikummá vált, akár a tudomány, akár a borászat felől nézzük. Miért is?

1) Bálint, Bakator, Csomorika, Detki, Fügeszőlő, Fürjmony, Gohér, Kolontár, Lisztes, Járdovány, Pécsi Dinka, Pécsi Szagos, Rakszőlő, Sárfehér, Szerémi, Vékonyhéjú - ezek az egykor gyakori, őshonos Kárpát-medencei szőlőfajták gyakorlatilag kivesztek a magyar szőlőskertekből. A Pécsi Borkutató nem kevesebb mint 103 (százhárom) ilyen őshonos szőlőfajtával rendelkezik.

2) A teljes génbankot tekintve a Borkutató jelenleg összesen 1438 (ezernégyszázharmincnyolc) szőlőfajtát őriz, mely Európa legnyagyobb, illetve a világ hatodik legnagyobb fajtagyűjteményét jelenti.

3) A borkutató nemesítéssel is foglalkozik. A legismertebb fajták Király Ferenc nevéhez fűződnek: a Bouvier és Ezerjó keresztezéseiből született Zengő, Zenit, Zeusz és Zefír fajták, valamint a Furmint és az Ezerjó kerszetezéséből született Zéta (Oremusz).

4) Ahol szőlő van, ott bor is akad, a Borkutatónál bort is lehet kapni palackozva illetve folyóborként (3-5 l kannában). Cirfandli, Olaszrizling, Chardonay, Királyleányka, illetve vörösből Cabernet Sauvignon és Cuvée szerepel általában a kínálatban.

5)Mindemellett tudományos intézetként rendszeresen publikálnak illetve részt vesznek a szakemberek képzésében is.

Jól jegyezzük meg tehát nem csak szűkebb hazánk, hanem egész Európa legrangosabb és legelismertebb borkutató inézetét, a Pécsi Borkutató Intézetet!