2009. április 19., vasárnap

Fröccslexikon

A fröccsök világa tulajdonképpen hungarikum az egyetemes borkultúrán belül. A legenda szerint Jedlik Ányos, a szódavíz feltalálója találta fel a fröccsöt Fáy András pincéjében, 1842. október 5-én, szüretkor. A "fröccs" elnevezést pedig a szintén jelenlévő Vörösmarty Mihály találta ki ennek az italféleségnek. Az arányoktól függően sokfajta fröccsöt ismerünk.

Az alapfröccsöket mindenki ismeri. Kisfröccs: 1 dl bor + 1 dl szóda; nagyfröccs: 2 dl bor + 1 dl szóda és a hosszúlépés: 1 dl bor + 2 dl szóda. A kisfröccsöt József Attila nyomán nevezik még füttynek is, mert "egy fütty alatt meg lehet inni", illetve ismert még a rövidlépés elnevezése is. A nagyfröccs elnevezése még egyszerűen a fröccs, továbbá - Móra Ferencnek tulajdonítva - a húzás és a hajtás, mert "egy húzásra fel lehet hajtani". A hosszúlépés másik neve a fordított, hiszen fordított arányban tartalmazza a (nagy)fröccs összetevőit.

Ma már kevésbbé ismertek a régi ingatlanviszonyokról elnevezett félliteres fröccsök. A házmester: 3 dl bor + 2 dl szóda és beosztottja a viceházmester, röviden vice: 2dl bor + 3 dl szóda. A hierarchia csúcsán természetesen a tulajdonos, a háziúr áll a 4 dl bor + 1 dl szóda aránnyal; a legalján pedig a lakófröccs helyezkedik el a leggyengébb 1 dl bor + 4 dl szóda összetétellel. A szocialista időkben a háziurat hívták tömbházmesternek vagy közös képviselőnek, a lakófröccs neve pedig albérlő volt.

A literes fröccsöknél vezet a Krúdy-fröccs a 9 dl bor + 1 dl szóda aránnyal. Krúdy szerint ennél az aránynál a kevés szóda épp csak "megvicceli" a bort. Messze lemaradva követi csak őt a polgármester (6 dl bor + 4 dl szóda) és az alpolgármester (4 dl bor + 6 dl szóda). Az 1 dl bor + 9 dl szóda elnevezése - mintegy a hosszúlépés fokozásaként - a távolugrás. Alternatív elnevezése még a sóherfröccs, mely szintén beszédes elnevezés.

Az extra méretű fröccsöknél már kevésbé egyértelmű a helyzet. Az egyetlen biztos pont a csatos, sőt: csattos(!) mely mindig 1 liter bor + 5 dl szóda. Ennek fordítottja a lámpás: 5 dl bor + 1 liter szóda. A mafla vagy maflás jelentheti az 1 liter bor + 1 liter szóda arányt, de ennek a felét is (5 dl bor + 5 dl szóda). A helyzetet bonyolítja, hogy van ahol a csattost, van ahol a maflást hívják lámpásnak.

Ami viszont ismét egyértelmű fröccsfajta - és kiemelten hungarikum - a magyar-angol: 6 dl bor + 3 dl szóda.


2009. február 3., kedd

Pécsi Borkutató Intézet

Az "FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, Pécs" - vagy ahogyan a helyiek egyszerűen hívják: "a" Borkutató - sajnos némi bemutatásra szorul. A szűkebb szakmát és a pécsi borbarátokat leszámítva kevesen ismerik az országban. Pedig egy hungarikumról beszélünk.

Az inézet egy állami kutatóintézet, mely mint neve is mutatja, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium alá tartozik. Ugyanakkor mint a Pécsi Tudományegyetem tudományos intézete, az Oktatási Minisztériumtól is függő viszonyban van. Hogy ez a kettős kötődés jó-e, egyfajta dupla garancia a működéshez vagy éppen ellenkezőleg, kétszeres kiszolgáltatottságot jelent, nem tudom megítélni. Az mindenesetre biztos, hogy az előző (Gyurcsány-)kormány ideje alatt az intézetet meg akarták szüntetni. A mostani (szintén Gyurcsány-)kormány szerencsére elállt ettől a szándéktól. Hogy az ország és a nemzetközi szakma számára szerencsés fordulat minek köszönhető, nem ennek a blognak a témája. Evezzünk a politikánál békésebb vizekre, illetve inkább borok felé!

A több évszázados múltú szőlészet és pincészet eredetileg a Pécsi Püspökség tulajdona volt. Az 1949-es államosítás után, 1950-ben alakult meg az akkori Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alatt a Borkutató Intézet. A szőlészet alapvető céljává ezzel a gazdasági tevékenység helyett a tudományos munka vált. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az évtizedek alatt a Borkutató hungarikummá vált, akár a tudomány, akár a borászat felől nézzük. Miért is?

1) Bálint, Bakator, Csomorika, Detki, Fügeszőlő, Fürjmony, Gohér, Kolontár, Lisztes, Járdovány, Pécsi Dinka, Pécsi Szagos, Rakszőlő, Sárfehér, Szerémi, Vékonyhéjú - ezek az egykor gyakori, őshonos Kárpát-medencei szőlőfajták gyakorlatilag kivesztek a magyar szőlőskertekből. A Pécsi Borkutató nem kevesebb mint 103 (százhárom) ilyen őshonos szőlőfajtával rendelkezik.

2) A teljes génbankot tekintve a Borkutató jelenleg összesen 1438 (ezernégyszázharmincnyolc) szőlőfajtát őriz, mely Európa legnyagyobb, illetve a világ hatodik legnagyobb fajtagyűjteményét jelenti.

3) A borkutató nemesítéssel is foglalkozik. A legismertebb fajták Király Ferenc nevéhez fűződnek: a Bouvier és Ezerjó keresztezéseiből született Zengő, Zenit, Zeusz és Zefír fajták, valamint a Furmint és az Ezerjó kerszetezéséből született Zéta (Oremusz).

4) Ahol szőlő van, ott bor is akad, a Borkutatónál bort is lehet kapni palackozva illetve folyóborként (3-5 l kannában). Cirfandli, Olaszrizling, Chardonay, Királyleányka, illetve vörösből Cabernet Sauvignon és Cuvée szerepel általában a kínálatban.

5)Mindemellett tudományos intézetként rendszeresen publikálnak illetve részt vesznek a szakemberek képzésében is.

Jól jegyezzük meg tehát nem csak szűkebb hazánk, hanem egész Európa legrangosabb és legelismertebb borkutató inézetét, a Pécsi Borkutató Intézetet!

2009. január 31., szombat

Borvidékeink



Mi mással is indulhatna ez a boros, borvidékes blog, mint a magyar borvidékek felsorolásával! A számozás a térképet követi, bár sajnos ott alig kivehető. De egy tapasztalt borutas anélkül is eligazodik! Íme a borvidékeink:

1. Csongrád
2. Hajós-Baja
3. Kunság
4. Ászár-Neszmély
5. Badacsony
6. Balatonfüred-Csopak
7. Balatonfelvidék
8. Etyek-Buda
9. Mór
10. Pannonhalma
11. Somló
12. Sopron
13. Balatonboglár
14. Pécs
15. Szekszárd
16. Villány-Siklós
17. Bükkalja
18. Eger
19. Mátra
20. Tokaj
21. Balatonmelléke
22. Tolna

Magyar borvidékek - technikai bejegyzés

Ezt a technikai bejegyzést azért írom, mert a program egy bejegyzésnél nem fogad el annyi kulcsszót, mint ahány magyar borvidék van. Márpedig a borvidékeink kulcsfontosságúak!