Az alapfröccsöket mindenki ismeri. Kisfröccs: 1 dl bor + 1 dl szóda; nagyfröccs: 2 dl bor + 1 dl szóda és a hosszúlépés: 1 dl bor + 2 dl szóda. A kisfröccsöt József Attila nyomán nevezik még füttynek is, mert "egy fütty alatt meg lehet inni", illetve ismert még a rövidlépés elnevezése is. A nagyfröccs elnevezése még egyszerűen a fröccs, továbbá - Móra Ferencnek tulajdonítva - a húzás és a hajtás, mert "egy húzásra fel lehet hajtani". A hosszúlépés másik neve a fordított, hiszen fordított arányban tartalmazza a (nagy)fröccs összetevőit.
Ma már kevésbbé ismertek a régi ingatlanviszonyokról elnevezett félliteres fröccsök. A házmester: 3 dl bor + 2 dl szóda és beosztottja a viceházmester, röviden vice: 2dl bor + 3 dl szóda. A hierarchia csúcsán természetesen a tulajdonos, a háziúr áll a 4 dl bor + 1 dl szóda aránnyal; a legalján pedig a lakófröccs helyezkedik el a leggyengébb 1 dl bor + 4 dl szóda összetétellel. A szocialista időkben a háziurat hívták tömbházmesternek vagy közös képviselőnek, a lakófröccs neve pedig albérlő volt.
A literes fröccsöknél vezet a Krúdy-fröccs a 9 dl bor + 1 dl szóda aránnyal. Krúdy szerint ennél az aránynál a kevés szóda épp csak "megvicceli" a bort. Messze lemaradva követi csak őt a polgármester (6 dl bor + 4 dl szóda) és az alpolgármester (4 dl bor + 6 dl szóda). Az 1 dl bor + 9 dl szóda elnevezése - mintegy a hosszúlépés fokozásaként - a távolugrás. Alternatív elnevezése még a sóherfröccs, mely szintén beszédes elnevezés.
Az extra méretű fröccsöknél már kevésbé egyértelmű a helyzet. Az egyetlen biztos pont a csatos, sőt: csattos(!) mely mindig 1 liter bor + 5 dl szóda. Ennek fordítottja a lámpás: 5 dl bor + 1 liter szóda. A mafla vagy maflás jelentheti az 1 liter bor + 1 liter szóda arányt, de ennek a felét is (5 dl bor + 5 dl szóda). A helyzetet bonyolítja, hogy van ahol a csattost, van ahol a maflást hívják lámpásnak.
Ami viszont ismét egyértelmű fröccsfajta - és kiemelten hungarikum - a magyar-angol: 6 dl bor + 3 dl szóda.
